Fekvése, határai

Horvátország Közép-, Dél- és Kelet-Európa találkozásánál fekszik. Elnyújtott hosszúkás alakja van. Négy országgal határos: Szlovénia (670 km), Magyarország (329 km), Szerbia és Montenegró (266 km), és Bosznia-Hercegovina (932 km) a szomszédai. Ha csak a szárazföldi részt tekintjük a szigetek nélkül, az ország akkor is két részből áll, Bosznia-Hercegovina közé ékelődött a partvonalon Neum közelében.

Tájegységek

A táj az ország kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabban kirajzolódó három tájegysége:

Szlavónia--Itt alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. A Szávától északra fekvő alföldi táj a Pannon-síkság. A Dráva és a Száva között helyezkedik el a Szlavón-röghegység, melynek részei a Bilogora hegység és a Papuk.

Dinári-hegység--Északnyugat–délkeleti irányban húzódik, Ljubljanától és Isztriától Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Dinara, 1831 m. A hegység kőzete mészkő. Átlagosan 1000-1500 m magasságig nyúló hegyvonulat, melynek legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. Vonulatai két részre tagolhatók: egyfelől a parti láncokra, másfelől a Dinári-platóra. A tengerparti láncok: az Učka (1369 m), a Sneľik (1796 m), a Velebit (1700 m), a Kozjak, a Mosor, a Biokovo, az Orjen és a Lovćen. A Dinári-plató átlagosan 700 km hosszú, 250 km széles kiterjedésű, változatos sziklavilág, melynek magassága 1250 - 1800 m.

Az ország különlegessége a hosszú part, mely szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, a horvát területhez tartozó Adria-part összesen: 5835 km. Szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk (408 km2), Cres (400 km2), Brač (396 km2), Hvar (289 km2), Pag (187 km2), Dugi Otok (117 km2) és Rab (86 km2). Lakott szigeteinek száma: 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarneri-öböl, és a ©ibeniki–öböl.

A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztria, déli részén, Split és Dubrovnik között a Peljeąac félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33 ezrelék, délen 38 ezrelék. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja.

Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően négy nagyobb részre osztható: Isztria, Kvarner, Dalmácia és Mosor - Biokovo vidékeire.

Vízrendszere

Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zadartól délre (30 km2) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km2). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb.30 tó) és a Krusčicai-víztározó. Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: Szlavóniában a Duna (188 km), a Dráva, és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa folyó gyűjti össze a kisebb patakok vizeit. Egyéb fő folyói: a Mura és a Neretva. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.

Éghajlata

Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe, csapadékos tél jellemzi a partvidéket. Az átlaghőmérséklet Horvátországban januárban -5-10 C, augusztusban 13-26 C körül alakul.